2012. november 25., vasárnap

Krakkó és közvetlen környéke, SzG3


Lengyelországról szóló egyéb nagyobb beszámolók:
- a lengyel Tátra

Vissza a főoldalra (katalógus)

Tavaly szintén Lengyelországban töltöttük a szabadságunk egy részét és annyira megtetszett az egész környezet, az emberek barátságossága, a táj, a városok, várak szépsége, hogy idén szintén Lengyelországba mentünk nyári szabadságra. Míg tavaly a lengyel Tátra volt a terítéken, most (2012) az egyik kedvencem, Krakkó és környéke. Ráadásul az egy hétből öt napon olyan jó időt fogtunk ki, hogy párját ritkítja (korábban már voltam itt esős időben, de végig bosszankodtam az egészet, hogy egy ilyen szép helyen hogyan lehet ilyen rossz időt kifogni), Krakkó a legszebb oldalát mutatta. 
Most is a Booking.com-on foglaltunk szállást és most is nagyon jól sikerült a dolog. Krakkó egy külvárosi részében, de igen jó közlekedési lehetőséggel a Hotel Krakus mellett döntöttünk. Itt azért néhány dolgot a szállásfoglalással kapcsolatban meg kell jegyeznem. A Booking.com-ot többek között azért is szeretem, mert lényegesek az adott szálláson már megfordult emberek véleménye, nagyon sok hasznos dolgot le lehet szűrni belőlük, ezek miatt már sok szállodát elkerültünk, pedig látszólag kecsegtető volt az ajánlatuk. Amit viszont nem értettünk, az az, hogy olyan dolgokon is fanyalogtak, ami szerintem nem volt jogos. Konkrétan Krakkóval kapcsolatban ennél a szállodánál is felhozták negatívumként, hogy messze van a belvárostól. Akkor a belvárosi szállodáknál miért nem róják fel azt, hogy azok meg igen drágák és parkolás is igen sokba kerül, a magasabb kategóriás szállodáknál egy nap mélygarázsos parkolás annyiba kerül, mint itt egy szoba éjszakára. Szerintem ha már valaki idáig eljön és nem hajlandó a belvárosi árakat megfizetni, az ne fanyalogjon azon, hogy reggelente még némi autózást is be kell iktatni. Itt meg meg kell jegyeznem, hogy Krakkóban egy olyan gyorsforgalmi úthálózatot alakítottak ki, amely párját ritkítja, szinte mindenhová pillanatok alatt el lehet jutni, még a délutáni csúcsforgalmat is jól elvezeti, dugót nem nagyon láttam (ha ehhez közelítő rendszer lenne Budapesten....).  A másik kifogás az volt, hogy ha valaki később ment le reggelizni, akkor csak vonakodva pótolták az elfogyasztott ételeket. Szerintem ez sem volt igaz. Kora reggel a nagyobb csoportok esetében érdemes a felvágottakat, sajtokat nagy tálon kihozni, mivel a buszonkénti kb. 40 főnek csak így lehet a reggelit feltálalni. Amikor ezek kifogynak kora reggel, akkor jönnek le zömmel az egyéni turisták, mint mi. Nekik nem érdemes ugyanezt nagy tálakon kihozni, mert akkor meg az lenne a probléma, hogy nem fogy el az étel és esetleg állott lesz. Ugyanazt hozták ki csak kisebb tálakon. Szerintem a választék teljesen megfelelő volt, az ízek finomak voltak és Lengyelország volt eddig az egyetlen hely, ahol megfelelő mennyiségű zöldséget  is adtak a reggelihez (mindig volt paradicsom, paprika, uborka (többféle), olajbogyó, savanyú gomba, stb.). Az egyetlen, amit a feleségem hiányolt az a narancslé volt, de úgy látszik errefelé az almalé a divatos (ez is 100 %-os volt). Mi nagyon meg voltunk a reggelivel elégedve, úgy a mennyiségével, mint a minőségével. Még valamennyit az árakról. Mi senior szobát tudtunk foglalni (fürdőszobával, svédasztalos reggelivel, valamint minden nap bekészítettek 2 üveg ásványvizet is), a helyi adót leszámítva 10.000 Ft/szoba/éjszaka ár alatt (konkrétan: 9.300 Ft/szoba/éjszaka). Ismerve a magyarországi árakat (meg megnézve a Bookingon) ezt a kedvező árat sehol nem tudtuk volna itthon megkapni (kb. másfél-kétszeres árak voltak a hasonló kategóriában, ezt viszont nem vagyunk hajlandóak megfizetni (nem nem tudjuk, nem vagyunk hajlandóak!). Többek között ilyen okok miatt töltjük nyári szabadságainkat külföldön. Erről többet most nem írok, mert nagyon messze juthatnánk, meg el is térnénk a témától.
Most kanyarodjunk vissza Krakkóhoz (bár szerintem azért eddig is zömmel erről beszéltünk, csak nem a látnivalókról).
Miután úti beszámoló írok, Krakkó történelmére nem nagyon fogok kitérni, azt az interneten bárhol meglehet nézni (Pld.: ITT). Néhány tanács még az elejére. A belvárosban mindenhol fizetős a parkolás. Némi kis gyaloglással ezt el lehet kerülni. Mi pld. mindig a Visztula belvárosival ellentétes oldalán parkoltunk, a Grünvaldi körforgalom környékén. Innen kb. 5-10 perc könnyű sétával a Wawel. A mögött meg ott a belváros. Szerintem ennyi plusz gyaloglást rá lehet szánni, ha egész nap úgyis gyalogolni fogunk (meg azért le le lehet ülni közben).

a Posztócsarnok (Sukiennice):

Most igen egyszerű módszert választok, Krakkó bemutatását a belváros kellős közepén fogom kezdeni, ez a Rynek Główny, a Főtér, amely szerintem Európa egyik legszebb tere. Tipikusan lengyel a négyszögletes alakjával, ennek a közepén található a Posztócsarnok (Sukiennice). 

Rynek Główny

A Posztócsarnok tulajdonképpen egy reneszánsz vásárcsarnok, melyet pompásan felújítottak. Krakkó régebben hatalmas piaci potenciállal bírt, itt kereskedtek a sóval, az ólommal, a textíliákkal. A város fénykora az 1800-as évekre leáldozott a sok háború és egyéb okok miatt, így a Posztócsarnok első felújítása már az 1870-es években felmerült. Már ekkor a város egyik ékköve lett. azóta természetesen már többször felújították, jelenleg igen kiváló állapotban van. Híres látogatók is megtekintették, többek között: Károly herceg, Akihito császár. Első látásra két szintes, de a földszint alatt található egy kis ultramodern vásárcsarnok, a földszinten a két oldalon elsősorban bazársor van, itt a turistáknak szánt cuccokat árulják. Az emeleten (többek között) a Nemzeti Múzeum tárlata látható. de van itt fent kávézó is.
Az első este sikerült este is megtekinteni a belvárost, így a Posztócsarnokot is, és tudtam sok szép éjszakai képez is készíteni.


 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
 a Posztócsarnok
a Posztócsarnok

Krakkó főtere (Rynek Główny w Krakowie):


Most a tér egyéb nevezetességeivel fogok foglalkozni. 
Az eredete a XIII. századig nyúlik vissza, akkor Európa legnagyobb fővárosi tere volt (Ekkor ugyanis Krakkó volt a Lengyel Királyság fővárosa). 200x200 m-es területe azért alakult ki, mivel a király helyet kívánt biztosítani a főváros kereskedői számára, lehetőleg a város központjában. A hely meg egyébként sincs messze a királyi vártól, az is kb. 700-800 m-re van a főtértől, gondolom onnan is ide jártak vásárolni. 
Célszerű a Visztula túlsó partján parkolni, mivel ott ingyenes és csak kb. 500-800 m-en növeli meg a sétálási mennyiséget (egy irányban), ha meg az egész napot rászántuk a belvárosra, akkor ez nem sokat számít (pénzben igen, valamint nem kell néhány óránként a parkoló automatához visszamenni). 
A tér központjában a Posztcsarnok áll, de ezzel már foglalkoztunk. A téren még az alábbiak találhatóak: a Mária templom, a Szent Adalbert templom és a volt városháza tornya.
A Mária templom: a XIV. században épült, nagyon szép a belső berendezése, különösen a szárnyas oltára. A tornya azért felemás, mert két testvér építette egymással versengve építették és valami rossz vége lett a dolognak, de erre vonatkozóan nem találtam semmit az interneten. Az egyik tornyából óránként felhangzik az 1241-es tatár támadást idéző harsonaszó, amikor a jelt kívánni adó őrt lenyilazták, ezért a harsonaszó megnyaklik és elhallgat, mint akit tényleg eltaláltak.
A szent Adalbert templom: a lengyel román-kori építészet egyik legszebb emléke.
A Városháza torony: a XIII. sz-i városházát a torony mellől elbontották, csak az maradt meg, ill. a ház alatti pincerendszer, ahol meg lehet nézni a volt kínzókamrákat ("jó program"!).
Nappal is nagy élet van a téren, de a legjobb időszak az este, vagy az éjszaka. A téren körben vendéglők vannak, tele vendégekkel. Ami érdekes: nem bömböl a lakodalmas rock, senki nem akarja a másikat lenyomni több ezer wattal, csend és nyugalom van. Az emberek kényelmesen sétálgatnak a téren, beszélgetnek, esetleg beülnek enni-inni valamit, mondhatni mennyi béke uralkodik a téren. Napközben, de este is konflisok haladnak mindenfelé, viszik a turistákat városnézésre (ezen kívül még lehet elektromos kisbuszokon is menni, azok messzebbre is elviszik az embert).
Az egész tér úgy működik, ahogy szerintem nálunk is kellene. Az egyik nap éjjel 12-kor mentünk vissza a szállodába (szerettem volna sok szép éjszakai képet csinálni - sikerült is), egyszerűn jó volt ott lenni, teljes biztonságban éreztük magunkat. egyetlen részeg, ordibáló embert nem láttunk, még rendőrt sem (máshol voltak, de arra majd ott kitérek). Mégis a legteljesebb nyugalom volt!
Ez tényleg az a hely, amiről órákat lehet beszélni, de igazából látni kell (de nagyon)!

 a Mária templom
 a Mária templom
 a Mária templom
 a Mária templom
 a szent Adalbert templom
  a szent Adalbert templom
 a Főtér
 a Főtér éjszaka
  a Főtér éjszaka
 szökőkút a Főtéren
itt is van egy Hard Rock Cafe

Collegium Maius Uniwersytetu Jagiellońskiego:


Ezt a helyet ugyanúgy kerülgettük eddig, mint Szlovákiában Vlkolinecet. Soha nem volt rá idő valamiért, ezzel kapcsolatban most már kijelenthetem, nagy kár volt érte. Ha valamit ki kellene emelnem az idei utamból, az Ojców-i Pieskowej Skála-i kastély mellett a Collegium Maius voltak a legszebb látnivalók!
A Collegium Maiust igen könnyű megtalálni, akár a Főtér felől, akár a belváros más része felől jövünk. Az épület a Szent Anna és a Jagelló utcák sarkán található. Első látásra nem tűnik olyan nagy számnak, maga az épület külseje eléggé jellegtelen és a keskeny utcák miatt eléggé nehezen fényképezhető. Na de ha betérünk az udvarba, akkor már azt mondhatjuk, hogy ez egy csoda. Tökéletesen restaurálták az épületet, olyan mintha frissen készült volna. 

a Collegium Maius

Néhány szó a történelméről:
Alapítása visszanyúlik az 1400-as évekre, amikor Wladyslaw Jagelló király megvásárolta és az egyetemnek adományozta (jó régi!). Miután az épület nem túl nagy, elég hamar kinőtte az egyetem, azóta több tucat épületbe költöztek be Lengyelország szerte. Ez az épület megmaradt a professzorok szálláshelyének, itt volt megtalálható ez egyetem könyvtára, a "pénzügy miniszteri" irodák, a rektori nagyterem, stb. Jelenlegi neogótikus kialakítását a XIX. sz-ban kapta meg.
A kiállítást bemutató vezető úgy jellemezte az egyetemet, hogy két fontos hallgatója volt az egyetemnek: Kopernikusz és II. János Pál pápa. Belépve a kiállítás területére megdöbbentő annak gazdagsága, a kiállítás minősége, pedig alapvetően nem egy nagy területű kiállítás. Megtekinthető a már említett könyvtár, a professzorok ebédlője (párját rikító fafaragásos berendezéssel - de olyan sötét volt, hogy fényképezni nem tudtam, érdekes, hogy a videó viszont eléggé élvezhető, a becsillogást leszámítva, de azzal nem lehetett mit kezdeni). A vezető tájékoztatott arról, hogy az egyetemnek kötelessége volt a vagyonát, gyűjteményeit gyarapítani, mit ne mondjak, sikerrel tette. A csillagászati műszereken túl még Neil Armstrong eredetei aláírásával ellátott fénykép és egy kis holdkőzet is látható. A vezetés fénypontja a Díszterem, amelyet bármely angol elit egyetemen is el lehetne képzelni. 
A kiállítás megtekintése után egy szép átjárón át lehet menni a szomszédos professzorok kertjébe ahonnan a Collegium Maius külsejét is meg lehet nézni. A kertben néhány modern műszer van elhelyezve, melyekkel a fizika törvényeit lehet a gyakorlatban megismerni, ill. mérik az űrből érkező háttérsugárzás mértékét.
Ha valamit, akkor ezt nem szabad kihagyni, ha valaki Krakkóban van!
Egy fontos figyelmeztetés: csak du. fél 2-ig van nyitva!

a Collegium Maius udvara
a Collegium Maius udvara
a Collegium Maius udvara
a Collegium Maius udvara
a Collegium Maius udvara
a Collegium Maius udvara
a könyvtár
a könyvtár
a könyvtár
itt is vannak kincsek
asztronómiai bemutató eszköz
Neil Armstron dedikációja
a díszterem
a díszterem
a díszterem
átjáró a Professzorok kertjébe
a Collegium Maius
a Collegium Maius
a Professzorok kertjében
a Collegium Maius egyik homlokzata

Krakkó óvárosa:


Krakkó óvárosának néhány kiemelt részét már bemutattam, de azért ha az egész óvárost nézzük, azért még van igen sok és érdekes látnivaló.
Amit eddig bemutattam: 
- a Posztócsarnok (Sukiennice)
- a Főtér (Rynek Główny)
- a Jagelló Egyetem, Campus Maius
Ezekről most nem fog szó esni, de azért mint említettem van még bemutatni való.
Krakkó belvárosának mai szerkezete a XIII. században alakult ki, a sakktáblaszerű utcakialakítás akkor a legkorszerűbb városszerkezetet adta (máshol a girbe-gurba utcaszerkezet volt a jellemző). A városmagban pedig Európa legnagyobb piactere létesült, ez a Főtér (Rynek Główny). Rögtön az elején leszögezem, hogy ami a belvárossal kapcsolatban az egyik legszimpatikusabb vonás volt az az, hogy az egész egy hatalmas parkkal van körbevéve (Krakkóban egyébként is kb. 40 park van, nagyon kellemes pihenési lehetőséget biztosítanak). Ez úgy alakult ki, hogy az óvárost a tatár betörések óta folyamatosan erődítették, fallal vették körül, ezen kívül vizesárok rendszer épült. Amikor erre már nem volt szükség (a haditechnika túlhaladottá tette), azt betömték, de nem építették be, hanem kialakult a mai parkrendszer (ez a Planty). Tehát ha elhagyjuk az óvárost bárhol, belebotlunk ebbe a parkba (kivéve azt a talán 200 m-t, ahol az óváros a Wawelhez csatlakozik). Most a Barbakán felől lépjünk be az óvárosba. A Barbakán egy körbástya, amely nem kapcsolódik a falrendszerhez, hanem kívülről védi meg a főkaput (itt volt az egyik főbejárat a városfalon keresztül). Jelenleg kiállítóhely funkciója van. Az óvárosba a Flórián kapun keresztül léphetünk be. Itt maradt meg (ill. állították helyre) a legjobb állapotban a városfal tornyokkal. A kapun áthaladó út egyenesen a Főtérre vezet.
Ha azonban a kapu után rögtön balra fordulunk, akkor egy szép térre jutva megnézhetjük a Juliusz Słowacki-színház tényleg impozáns tömbjét. A Flórián kapu környékén sok nagyon szép ház is található. A Főtérre érve megcsodálhatjuk magát a teret, a rég Városháza tornyát, a Posztócsarnokot, a Mária templomot, a teret körülvevő csodálatos épületeket, stb. 
Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy a lengyelek jól el vannak látva templomokkal, itt az óvárosban is számtalan található, különféle stílusban, belső kialakításban. Ezek közül is bemutatok néhányat. A Jagelló Egyetem Campus Maius-ától nem messze található a Szent Anna templom (barokk stílus). A Főtértől a Wawel felé menet megnézhetjük a Szent Péter és Pál templomot (szintén barokk), mellette a nagyon szép Szent András templom (román kori alapokkal). Ugyancsak a belvárosban található a Szentháromság bazilika (benedek rendi kolostor - gótikus stílus).
Ezek persze csak szemelvények a számtalan templomból. Ha elfáradtunk, vagy van még egy kis energiánk, akkor jöjjünk ki a városfalon kívülre és sétáljunk vagy pihenjünk le az óvárost körülvevő parkban (Planty)

a Barbakán
 a Barbakán
 a Barbakán
 a Flórián kapu (a külső oldal)
a Flórián kapu (az óváros felőli oldal)
a Flórián kapu alatt
ez az út megy a kaputól a főtérre
 a Juliusz Słowacki színház
a Juliusz Słowacki színház
 a Főtér
 a Mária templom
a Jagelló Egyetem, Campus Maius
 a Szent Anna templom
 a Szent Anna templom
a Szent Anna templom
Szent Péter és Pál templom
 Szent Péter és Pál templom
 Szent Péter és Pál templom
Szent Péter és Pál templom 
a Szent András templom
a Szent András templom
a Szentháromság bazilika
az óvárosban 
 az óvárosban 
 az óvárosban 
 az óvárosban 
 az óvárosban 
a Planty

a Wawel:


Krakkó legnagyobb látványossága kétségkívül a Wawel. A királyi vár és a hozzá tartozó egyéb létesítmények egy szerves egészet alkotnak a Visztula partján. A parkolási díjak elkerülése miatt célszerű az autót a folyó túlsó partján hagyni, ez a kis plusz séta szerintem mindenkinek bele kell férnie (meg néhány óra alatt nem elintézhető a vár). Inkább néhány jó tanáccsal szolgálnék a leendő látogatóknak, mert igen sok időt (és némi bosszankodást) is meg tud majd takarítani. Mi a Grünwladi híd túloldalán parkoltunk le, már onnan is nagyon jól látható a vár együttes. Mi régebbről csak egy bejáratot ismertünk, ez a vár túloldalán volt, ez a főbejárat. De célszerű ha valaki már elérte a várat a Visztula partján, még előtte jobbra fordul a Bernardynska felé, majd rögtön egy lépcsőn felmegy a kocsi feljáró rámpára (így kb. 250-300 m kerülőt megtakaríthat), majd egy viszonylag kis kapubejárón (ami a városfalban van) felmegy a vár központi terére. Ennek a megoldásnak hatalmas előny van a másik bejárathoz képest: a legtöbben (sajnos Mi is) úgy tudtuk, hogy csak egy pénztára van a Wawelnak, ez a már említett főbejáratnál található. Itt sajnos csak egy pénztáros adogatja ki a jegyeket és miután az össze kiállításra lehet nála jegyet váltani, mindenki először egyezteti az időpontokat, hogy ha többet akar megnézni, akkor melyik vezetésre is vegye a jegyeket, ugyanis csak egy jegyet nyomtatnak, de azon minden kiállítás rajta van az általad választott időpontokkal együtt (figyelem: csak a jegyen megjelölt időpontban lehet bemenni, más időpont esetén az adott kiállítás ugrott!). Elképzelhető, hogy milyen lassan megy a sor! A pénztár mellett lévő tablón pedig egyre fogy a kiadható jegyek száma, ugyanis azon lehet folyamatosan tájékozódni a még eladható jegyek számáról. Az már egy kicsit gyanús lehetett volna, hogy viszonylag nagy ütemben fogytak a számok, ami azt is jelenthette volna, hogy esetleg van még pénztár máshol is. De miután a nép szép sorban beáll a sor végére, így hát nem gyanakodtunk. Pedig jó lett volna. Ugyanis kiderült, hogy a vár túlsó végében, egy nagy épület aljában van az információs (és szuvenír) központ, ahol három! pénztár is működött aznap. Na ide lehet viszonylag könnyen feljutni a másik oldalról. Szerintem ez a legfontosabb információ, mivel szó szerint órákat lehet így megtakarítani. Ha a Wawelt röviden akarnám elintézni, akkor azt mondanám, hogy egyszerűen gyönyörű, kihagyhatatlan. Na ez így teljesen nem igaz (legalábbis szerintem), némi finomítást azért tenni kell. Először is: nagyon sokféle kiállítás van itt, tehát jól meg kell gondolni, hogy mire (mikre) nevez be az ember. Elsősorban is nem az árak miatt, hanem az időpontok összehangolása miatt, mivel azok már nem módosíthatóak. Kezdjük az elején, most a főbejárat felől. Átérve a kapu alatt, balra található a Katedrális. Ennek zöme ingyen megnézhető, csak a királysírokhoz kell külön jegyet váltani. A Katedrálissal szemben található egy egyedülálló épület, itt egyházi kincsek kiállítása van. Még a kapunál jobbra haladva, van egy II. János Pál pápáról szóló kiállítás. Ha a Katedrálisnál balra fordulunk, akkor jutunk a tulajdonképpeni királyi vár udvarába. Itt három kiállítás van: a hivatalos helyiségek, a királyi magán lakosztályok és a kincstár+fegyvertár. Mivel mi már korábban már megtekintettük a hivatalos helyiségeket, így a másik kettőre váltottunk jegyet. Itt némi csalódás ért minket, mert a királyi magánlakosztályok nem azt adták, amire vártunk (mi szó szerint királyi magán lakosztályokat vártunk, a szó valódi értelmében, de egy hagyományos kiállítást kaptunk csak, és itt meg kell említenem, hogy a Hruba Skala kastély kiállítása egy nagyságrenddel jobb volt szerintünk, a kincstár kincstár jellegét is egy kicsit keveselltük (vagy már túl sok kincstárat láttunk és egy kicsit el voltunk kényeztetve?)). Na ezek után mindenki gondolja meg, hogy hová vált jegyet. Az még egy figyelemre méltó dolog, hogy ezek a kiállítások csak úgy látogathatóak, hogy egy a repülőterekhez hasonlatos biztonsági kapukon lehet csak bemenni. Éjszaka is fegyveres őrök védik kívülről a Wawelt. Fel lehet menni még a Sandomierzi bástyába, ill van még egy kiállítás a zsidó Wawelről is. Van még egy programpont: ez a sárkány barlangja. Ennek az a legendája, hogy a barlangban lakó sárkány szokás szerin eszegette a szüzeket és a kastélyt is csak azután lehetett megépíteni, hogy az ügyeletes király - Krakus - szépen leölte a sárkányt (megjegyzés: a Krakus nevű hotelban laktunk). Ami viszont figyelemre méltó, hogy a sárkány barlangja előtt van egy működő képes sárkány, amely eléggé sűrűn, de össze-vissza időpontban okádja a tüzet. A tűzokádás csak kb. 5 másodpercig tart. Így elég nehéz lefilmezni, vagy lefotózni, mivel a bekapcsolt fényképezőgép az energiatakarékosság miatt úgy kb. egy perc után kikapcsol (nyugalmi állapotba) és miután nem rendszeres időközönként fújja a tüzet, eléggé nehéz azt elkapni, mivel idő kell a gép újraélesztéséhez, a tűz megtalálásához és az exponálásához. Érdekes megfigyelni a népet, ahogy ezt az akadályt igyekszik leküzdeni, elég sokféle megoldással próbálkoznak. Ha már a barlangnál tartunk, érdemes a várat kívülről is körbejárni, nagyon szép. A képekből is látszik, hogy igen szép időt fogtunk ki, talán először, amióta idejárunk. Természetesen nagyon sok képet csináltam, ezek a katalóguson keresztül elérhetőek.

a Sandomierzi bástya
 a sárkány barlangja
a Wawel
 a Katedrális
 a Katedrális
a Királyi palota
vízköpő a királyi palotában
a Wawel
a Wawel
a Wawel
 a Katedrális
a Katedrális 
 a királyi magánlakosztályok
 a Wawel a Visztula felől
 a Wawel éjszaka
a Wawel a Visztula felől

Ogród Botaniczny Uniwersytetu Jagiellońskiego w Krakowie (a Krakkói Jagelló Egyetem Botanikus Kertje):


Aki végig követte a beszámolóimat, az látta, hogy ahol egy botanikus kert a látóterünkbe került, azt igyekeztünk megtekinteni, itt sem volt másképp. A nevét azért írtam ki ilyen hosszan lengyelül, mivel ez a neve, így lehet a térképen megtalálni. A belvárostól nincs messze, ha úgy alakul, akkor gyakorlatilag fél óra alatt egy laza sétával el lehet érni. A Mikolaja Kopernika utcából nyílik a bejárata (megjegyzés: Lengyelországban az utcanevek mindig birtokos esetben vannak és nem Kopernikusz utca (röviden, magyarul), hanem Kopernikusz utcája).
Nem a legnagyobb, nem a legszebb botanikus kert amit eddig láttam, de megtekintésre igen alkalmas, a belépőjegy sem horror (6,5 PLZ/2012). Az látszik, hogy egyetemi botanikus kert, elsősorban az oktatást szolgálja. Ami igen fontos és számomra szokatlan volt a lengyelektől, hogy miért pénteken vannak zárva a pálmaházak. Mi ezen fennakadtunk, nem tudtuk azokat megnézni és a jegy sem volt olcsóbb, mintha látogathatóak lettek volna.
Talán ez volt az egyetlen érthetetlen dolog ezen az utazáson (soha ne legyen nagyobb problémám). Miért nem hétfőn vagy kedden?

 a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
  a Botanikus kert
 a Botanikus kert

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach:


Először tisztázzuk a lengyelül eléggé kacifántos nevet: ez az Isteni Irgalmasság Szentéje. Azt már a zakopanei látogatásunkkor is láttuk, hogy a lengyelek nagyon értenek a templomépítéshez (régen és most is). Látszólag egy egyszerű betonszerkezet, de valójában egy nagyon puritán, de mégis látványos templom épült a területen. A lengyel katolikus egyház hatalmas területeket birtokol, ez a hely is több hektáros és a kilátó harangtoronyból még a távolban is látszanak építkezések.

A területen látható kolostort (a piros téglás épületek) 1891-ben alapították lányok és nők lelki szükségleteinek kielégítésére. Ebben a kolostorban élt és halt meg Szent Fausztina, aki isteni sugallatra (Isten üzent neki) a szomszédok tiszteletére, az Isteni irgalmasságra hívta fel a világ népeit és az ezért történő imádkozást is szorgalmazta. 1943-ban festették az első Isteni Irgalmasság fényképet, melyet a krakkói apát, Fausztina gyóntatója áldott meg (az ilyen jellegű képekkel és kegytárgyakkal vannak tele a parkoló mellett található kegytárgyboltok - bazárok, lacipecsenye, habcukor itt sincs). Maga a templom 2002-ben került felszentelésre, mégpedig II. János Pál pápa által. A pápa az Isteni Irgalmasságra bízta a világot az avatáskor tartott beszédében. Sajnos a templomban nem lehetett fényképezni, így annak puritánságát csak leírni tudom. Egy nagy ovális tér az egész, a szentély fölül sugarasan kiinduló gerenda tartókkal (ezek valószínűleg beton gerendák, de fával burkolták be). Körülbelül ebből áll a belseje, de az oltár is nagyon érdekes. A szokásos oltárképek helyett egy göcsörtös, ágas-bogas fa található ott. Érdemes a toronyba is felmenni, mivel jó magas és igen jó kilátás van onnan. Sajnos pont a Wawel nem látható jól, mert egy ronda épület majdnem teljesen eltakarja. A lift ingyenes, de szívesen veszik az adományokat a Szentély javára.


Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

a kilátótoronyban (harangtorony)

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach

Sanktuarium Bożego Miłosierdzia w Krakowie-Łagiewnikach


- Galeria Krakowska:

Még egy téma eszembe jutott Lengyelországgal (és itt most Krakkóval) kapcsolatban. Amit eddig bemutattam az a történelmi helyeket (meg a természeti szépségeket) mutatta be. de azt ne higgyük, hogy lengyel barátaink ne lépnének a fejlődés rögös útjára, az egész ország tele van modern épületekkel (legalábbis amerre jártunk, de ezt most kivetítem az egész országra). csak azt vettem észre, hogy a történelmi városmagokba még foghíjtelek beépítésre sem engednek be modern épületeket (vagy jól eldugják), pld nem emlékszem arra, hogy a krakkói óvárosban láttam volna egyetlen irodaházat vagy plázát. Ezeket az ilyen helyektől elkülönítve engedik megépíteni. A Galeria Krakowska (amit Krakkó Plázának lehetne "magyarra" fordítani) sincs messze a történelmi magtól, talán 1 km-re. Igazából sok mindent írni nem tudok róla, egy tipikus pláza, csak inkább a lengyelek hozzáállására szerettem volna reflektálni. Annyival bővítették ki a dolgot, hogy praktikusan egybeépítették a krakkói főpályaudvarral, aminek a tetején egy hatalmas parkolót is kiépítettek. Ami viszont érdekes, hogy egyetlen krakkói pláza alatt nem láttam mélygarázs, helyette hatalmas parkolófelületek lettek kialakítva. Az, hogy ezek a modern épületek tetszenek vagy sem, ez mindenki saját ízlésére van bízva.
A Főpályaudvarról csak egy képet tettem fel (csak hogy legyen), mivel az amatőr vasút fotózásomat nagyon zavarta a fedett peron, elég sokat kellett rohangálnom a két vége felé. hogy elég fény legyen a vasút fotózáshoz, de az én ilyen irányú igényeim elég keveset nyomtak a latba az állomás tervezésekor.
(akiket a lengyel vasútfotók érdekelnek, a katalóguson keresztül néhány kattintással odajuthatnak)


 Galeria Krakowska
 Galeria Krakowska
 Galeria Krakowska
 Galeria Krakowska
 Galeria Krakowska
 Galeria Krakowska
Galeria Krakowska
a Főpályaudvar

Krakkótól nyugatra találjuk, a várossal közvetlenül határosan a benedek rendi kolostort Tyniecben:

- Benedekrendi kolostor Tyniecben:


Most Krakkó mellé látogatunk el. Ez a község gyakorlatilag határos Krakkóval és a Visztula D-i partján található. Krakkóból a Tyniec-i úton lehet megközelíteni, a belvárostól számítva kb 10. km. Állítólag hajóval is el lehet idáig jönni, erre vonatkozóan nem találtam semmit Krakkóban, de ettől még igaz is lehet.
A kolostor egy mészkő szirten helyezkedik el, sajnos a látványos képeket ez ügyben csak a túlsó partról lehetett volna, híd azonban itt nincs. A parkolóból egy kapurendszeren juthatunk a kolostor udvarára. A látnivalókról nem fogok sokat írni, mivel itt ugyanazok láthatóak, mint más kolostorban: templom, egy kis kiállítás, stb. Viszont az udvarról, mivel az kb. 20-30 m-el van a folyó szintje felett, igen szép kilátás van a Visztulára. Ami viszont igen érdekes, hogy a bencések 1991 után beléptek a kereskedelembe is és saját márkanéven (kb. Benedek rendi termék) árusítanak saját maguk által gyártott, vagy gyártatott termékeket. Maga a bolt rendkívül kulturált kinézetű volt, a termékek csomagolása is egységes szerkezetet mutatott (termékcsalád) és az általunk megvásárolt termékekről is kiderült, hogy első osztályúak. Az árak eléggé szórtak, volt ami igen drágának tűnt, volt ami olcsóbbnak, mint nálunk (pl. a vaj). Az egészből egy országos bolthálózatot alakítottak ki. Ezt mint érdekességet írom le, semmi bajom vele, főleg ha az áru tényleg megéri a pénzét (itt meg így tűnik). 
Ha valakinek van egy fél szabadnapja, azért azt érdemes a kolostor meglátogatására fordítani!

  a kolostor kapuja
  a kolostor kapuja
 a kolostor kapuja
 a kolostor udvara
 a kolostor udvara
 a Szent Péter és Pál templom
a kolostori üzlet
 a Visztula a kolostor felől
 a kolostor a Visztula felől
a kolostor a Visztula felől

Vissza a főoldalra (katalógus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése